EU

Gazdasági és Monetáris Unió

Az EU-tagság nem vonja maga után automatikusan az euró
bevezetését. Magyarország ebből a szempontból átmenettel
rendelkező tagállam lesz mindaddig, amíg gazdaságunk nem teljesíti a
közös pénz bevezetésének feltételeit. Az euró a csatlakozás után
tehát egy ideig még nem váltja fel a forintot a fizetési forgalomban, a
monetáris és az árfolyam-politikát továbbra is Budapestről irányítják
majd. Igaz, e téren kötelesek leszünk messzemenőkig figyelembe venni
az EU közös érdekeit. Ugyanakkor a csatlakozás napjától
Magyarország részt vesz a Gazdasági és Monetáris Unióban, ami
nemcsak lehetőség hazánk számára, hanem az EU-tagságból fakadó
kötelezettség is. A magyar gazdaságpolitikát úgy kell alakítani, hogy az
összeegyeztethető legyen az euró majdani bevezetésével.

A fejezet tartalma

A Gazdasági és Monetáris Unióról (GMU) szóló fejezet tárgyalása során
vállaltuk, hogy a csatlakozástól kezdve részt veszünk a
gazdaságpolitikai koordinációs rendszerben, valamint bekapcsolódunk
az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszerének
munkájába.

Az euró bevezetésének feltételei

A feltételek közül az egyik legfontosabb, hogy Magyarországnak
legalább két évet el kell töltenie abban a közösségi
árfolyamrendszerben, amelyet az unió az euró-övezeten kívüli
tagállamok számára alakított ki (ERM-2, Exchange Rate Mechanism). A
kétéves időszakban a forint központi árfolyamát nem szabad
megváltoztatni, azt fixen az euróhoz kell kötni. Elvárás a forinttal
szemben az árfolyam stabilitása is, azaz hogy e két év alatt forint
tartósan ne veszítsen értékéből az euróval szemben. Az árfolyam
ugyanakkor viszonylag széles sávban (+/-15 százalék) mozoghat a
központi árfolyam körül, a piaci kereslet-kínálat függvényében. Mindez
azt is jelenti, hogy az EU-belépés után legkorábban két év múlva lesz
lehetőség csatlakozni az euró-zónához.
Ugyancsak fontos feltétel az árak stabilitásának megteremtése. Az
inflációs rátát megfelelően alacsony szintre kell leszorítani, és ezzel
párhuzamosan a kamatlábak megfelelő csökkenése is elvárás.
Az alacsony infláció mellett a központi költségvetés egyensúlyban
tartása is követelmény, ezért mérsékelni kell az államháztartás
hiányát, az államadósság szintjének tartósan alacsonyan tartása
mellett. Az állam nem költekezhet és nem adósodhat el túlzott
mértékben, a kiadásoknak és a bevételeknek egyensúlyban vagy
ahhoz közeli állapotban kell lenniük.
Ezeket a feltételeket az EU-t létrehozó Maastrichti Szerződésben
határozták meg 1991-ben. A maastrichti kritériumok maradéktalan
teljesítése az előfeltétele annak, hogy egy EU-tagállam az euró-övezet
részévé válhasson, azaz esetünkben a forintot felváltsa az euróval
történő fizetés. A követelmények teljesítése minőségileg nem új kihívás
a magyar gazdaságpolitika számára, mivel céljaink között már régóta
központi helyet foglal el a fenntartható gazdasági növekedés
feltételeinek megteremtése, az infláció leszorítása és az államháztartás
pénzügyi helyzetének javítása.

Az euró bevezetésének menetrendje

Magyarországon a kormány és a Nemzeti Bank közös célkitűzése, hogy
a magyar gazdaság mielőbb megfeleljen a feltételeknek, és az euró
minél hamarabb (legkorábban 2007-ben) felváltsa a forintot. Ennek
oka, hogy hazánk esetében az euró bevezetésének előnyei
meghaladják az abból származó hátrányokat. Az euróra való áttérés
ugyanis újabb lendületet ad a gazdasági növekedésnek, miután
megszűnnek a pénzváltási költségek és kockázatok, csökkennek a
kamatok (ami olcsóbbá teszi a vállalkozások finanszírozását), bővül és
egyszerűsödik a külkereskedelem. Nem elhanyagolhatóak persze az
egész Európában érvényes fizetőeszköz megjelenésének
idegenforgalmi előnyei sem.
A hátrányok közé tartozik, hogy az infláció leszorítása némileg
visszafogja a gazdasági növekedési lehetőségeket, és fel kell adni a
kamatokat és az árfolyamot meghatározó, önálló nemzeti monetáris
politikát ezt Frankfurtból az Európai Központi Bank irányítja majd.
Összességében azonban az euró bevezetéséből adódó gazdasági
többletnövekedés éves szinten meghaladhatja a nemzeti jövedelem fél
százalékát.

Az árfolyam-politika változásai

Az euró bevezetésének előkészítése szempontjából fontos a magyar
árfolyam-politika átalakítása is. Az árfolyam-politikát ugyanis az EU-
alapszerződés előírásai szerint csak a tagállamok közös érdekének
figyelembe vételével lehet folytatni. Ennek érdekében az elmúlt
időszakban a kormány és a Magyar Nemzeti Bank az EU-
követelményeknek teljesen megfelelő, új rendszert alakított ki.
A forint árfolyamát kizárólag az euróhoz képest állapítják meg, a más
valutákkal (például USD) szembeni árfolyam pedig az adott valuta és az
euró közötti árfolyamtól függ. A forintárfolyam ingadozási sávja az
euróval szemben a korábbi +/-2,25 százaléknál szélesebb, +/-15
százalék lett, a közösségi árfolyamrendszer követelményeinek
megfelelően. Megszűnt a korábban alkalmazott csúszó leértékelés (a
forint központi árfolyamának rendszeres, előre bejelentett mértékű
leértékelése). Emellett a jegybank az inflációs célkitűzésre épülő
monetáris rendszert kezdett működtetni: előre meghatározza azt az
inflációs mértéket, amelynek elérésére törekszik. Ezáltal sikerült az
inflációs rátát is jelentősen leszorítani, és a magyar árfolyampolitika
alkalmassá vált arra, hogy a forint a csatlakozás után belépjen a
közösségi árfolyam-rendszerbe.

Jogharmonizáció

Az euró magyarországi bevezetésének természetesen az is feltétele,
hogy Magyarország már az EU-csatlakozás idejére maradéktalanul
teljesítse jogharmonizációs kötelezettségeit.
Mivel a tőkemozgási korlátok teljes körű felszabadítása az euróra való
áttérés előfeltétele, 2001-ben a korábbi devizatörvény hatályon kívül
helyezésével Magyarországon a devizakorlátozásokat teljes
mértékben eltörölték, így megvalósult a forint teljes konvertibilitása is.
A jegybank működésének uniós normáknak megfelelő szabályozása
szintén kiemelt feladat volt. Az EU-alapszerződés legfontosabb
alapelve, hogy a nemzeti jegybankoknak teljesen függetlennek kell
lenniük bármiféle kormányzati beavatkozástól. Ezért módosították a
Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt: megszűnt a jegybank által a
költségvetés számára nyújtható átmeneti likviditási hitellehetőség,
valamint a jegybank pénzügyi, intézményi, működési és személyi
függetlenségét is maradéktalanul biztosították